Urunk színeváltozása

"Uram, jó nekünk itt lennünk!" A Színeváltozás a nándorfehérvári győzelem emlékezetére lett egyetemes ünneppé.

A Színeváltozás görögül metamorphószisz, latinul transfiguratio.

1. Jézus isteni dicsőségének felragyogása emberi testében még a feltámadás előtt a Tábor hegyén. A Szentírás a színeváltozást nem Jézus Krisztus misztikus élményeként, hanem a tanítványoknak adott kinyilatkoztatásként írja le (Mk 9,2-7; Mt 17,1-9; Lk 9,28-36; 2Pt 1,16-18). Hatására megvilágosodott számukra Jézus rejtett isteni méltósága. Fontos mozzanatok: a ragyogó fény, Mózes és Illés megjelenése, felhő, az Atya szózata. A felhő az Ószövetségben is Isten jelenlétének szimbóluma, az Atya szózata a felhőből Jézus keresztségére emlékeztet: Jézus Krisztus a szeretett, az egyetlen Fiú. Mózes és Illés megjelenése szintén Jézus Krisztus messiási igazolása: ők képviselik a „törvényt és a prófétákat”, tehát az egész ószövetségi tanítást és jövendölést. Krisztus arcának ragyogása és ruhájának fehérsége emlékeztet arra, hogy földi alakja ellenére is égi lény, sőt arra, hogy ő az Emberfia, aki égi magasságokba emelkedik. Annak ellenére, hogy Krisztus Jahve szolgájának útjára, nem pedig a győzelmes király útjára lép, ő az Isten Fia, akinek kijár az isteni dicsőség.

2. Ünnepe: aug. 6. Keleten már az 5. században ünnepelték emlékét. A kora középkorban I. Szent Sixtus (középkori magyar nevén Sükösd) pápa ünnepe volt. A római liturgia erre a napra helyezte a bab- és borszentelést, melyet a pogány vinalia rustica szertartásának örökébe léptetett. Az áldás az Alpokon innen is elterjedt, de a bab megszentelése már kimaradt belőle.
1000 körül a Tábor-hegyen épült 3 bazilika felszentelésére emlékeztek az ünneppel. Rómában a 11. századtól csak a lateráni bazilika ünnepe volt. III. Callistus pápa a nándorfehérvári győzelem emlékezetére (1457) az egész Egyházban egyetemessé tette az ünnepet.
II. János Pál pápa (1978-2005) a "világosság rózsafüzére" 4. titkaként a színeváltozást jelölte meg (..aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét..)

(lexikon.katolikus.hu)

A csoda hagyomány szerinti színhelyén, a galileai Tábor-hegyen még az arab hódítás előtt három bazilika épült „hajlékul a legszentségesebb zsinatolóknak”. Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (latin Transfiguratio), más néven a Legszentebb Megváltónak, a Megváltó megdicsőülésének ünnepe. A keleti egyház már a VI. században megülte, és karácsony, húsvét, pünkösd után ezt az ünnepet tekinti a legszentebbnek. A nyugati egyházban az első ezredforduló közeledtével kezdték számon tartani, összefüggésben Krisztus 1000-re várt visszatértével. Hivatalos ünneppé III. Calixtus pápa emelte a nándorfehérvári győzelem hálaemlékezetéül. Az összekapcsolást az indokolta, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba.
(jelesnapok.oszk.hu)

2017.08.05 13:22
Események
Miserend
H K Sze Cs P Sz V
07:30
08:00
09:00
10:30
18:00

Közösségeink

A budaörsi Siloe karizmatikus imaközösség

1967 februárjában hétvégi lelkigyakorlatra gyűlt össze a Dugnesne Egyetemen (USA) tanáraival egy fiatalokból álló csoport. Az a vágy élt szívükben, hogy a Szentlélek megújítsa azokat a kegyelmeket, melyeket a keresztségben és a bérmálásban kaptak...

Szent Tarziciusz Egyesület

A 2000-es évek elején kezdett el érlelődni néhányunkban a gondolat, hogy mi lenne, ha a Budaörsi Római Katolikus Egyházközség szép számú ministráns közösségét egy civil szervezetbe integrálnánk, amely értünk, céljaink eléréséért jönne létre...